Mire elég a téli napsugárzás?
A megújuló energiaforrások közül a napenergia tekinthető a legstabilabb és ingyenes energiaforrásunknak. A napsugárzás időtartama és erőssége az évszaktól, az időjárási viszonyoktól és a földrajzi helyzettől is függ.
A napkollektorokat leggyakrabban szabadtéri vagy fedett medencék vizének melegítésére, használati melegvíz (HMV) előállítására vagy épületek kiegészítő fűtésére alkalmazzák.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1 m2 napkollektorral 4-5 m2 épület fűtésére lehet hatékonyan rásegíteni. Az ilyen arányban megvalósított rendszerek március-áprilisban, illetve szeptember-októberben közel 100%-ban fedezni tudják a fűtés hőszükségletét. Természetesen a kollektorok a hideg, de derült decemberi és januári napokon is számottevő hőenergiát adnak, de ebben az időszakban döntően a hagyományos fűtési rendszerrel kell biztosítani komfortos belső hőmérsékletet.
Direkt, puffertároló nélküli rendszerek
Kisebb rendszereknél, főleg padló-, vagy falfűtés esetén puffertároló nélküli rendszerek is megvalósíthatók. Ekkor a kollektorok a napsütés időtartama alatt közvetlenül a fűtési rendszerre dolgoznak, a hőtárolást az épület szerkezetei, a padló, vagy a falak biztosítják. A napkollektoros fűtés a hagyományos fűtési rendszerrel párhuzamosan üzemel, erre a célra ún. szoláris fűtési egység szolgál. Ez tartalmazza a kollekorköri hőcserélőt, valamint a fűtési köri szivattyút és termosztatikus keverőszelepet.
Puffertárolós rendszerek
Nagyobb rendszereknél célszerű puffertárolót alkalmazni. Ez egy nagyobb méretű, jól hőszigetelt víztartály, melyben a napsütés időszakában hasznosított napenergia eltárolható a napsütés mentes időszakra. A puffertárolók a napkollektorok mellett jól illeszthetõk a korszerű fatüzelésű kazánokhoz, cserépkályhákhoz, kandallókhoz is. A puffertárolót egybe lehet építeni a melegvíztárolóval (ez a kombipuffer), a kollektoros felfűtést pedig ún. rétegtöltéssel lehet optimalizálni.